Zilah, Szilágy Megye székhelye, Románia észak-nyugati részén fekszik, területe 9009 hektár. A város területéhez hozzártartozik közigazgatásilag Felsőnyárló és Vártelek is. A várostól északkeleti irányban húzódó Meszes hegyég enye éghajlatával, szép panorámájával, valamint árnyas erdeivel jelentősen hozzájárul a térség szépségéhez. A város közigaztagási területének egy részet az erdős vidék (3003,60 h) valamint a szántófóldek (3044 h) alkotják.

Zilah őrsrégi helység, a vidék változatossága megfelelő feltételeket biztositott a letelepedésre már 6500 évvel ezelőtt. A város területén feltárt leletek bizonyitják az ember jelenlétét már a kőkorszaktól.

A Meszes hegység és környéke nemcsak látnivalókban gazdag, hanem történelmi nevezetességekben is. Miután 106-ban, Traianus, római császár elfoglalta Daciat, a hegység gerincén haladt a Római Birodalom északi határa, amely a Porolissumnál végződött. Ettől északra voltak a szabad dákok, kelet - dél- kelet irányában pedig az erődök, az őrtornyok, sáncok, védelmi falak (limes porolissensis) helyezkedtek el. A hegytetőn még jól kivehetők a római erőd romjai. Porolissumnál ( a mostani Mojgrád és Zsákfakva területén) még most is jól látható az erőd, valamint a rómaiak által épitett utak maradványai, amelyek összekötötték a településeket.

A városról Anonymus, IV.Béla király jegyzője tesz emlitést a Gesta Hungarorum-ban, ahol ad Zyloc és Ziloc néven fordul elő.

A tatárjárás és pusztitás után, 1246-ban IV.Béla a várost az erdélyi püspöknek adományozta.

1473 augusztus 1-én Mátyás király Zilahnak mezőváros cimet "Oppidum Zilah" adományoz, amely feljogositja, hogy évenként nagyvásárokat tarthasson. Mivel a város az átjáró szomszédságában épült meg, ahol az utak kiágaztak a Nagysóútból, nagy előnyt jelentett a kereskedelemben.

A 16. sz. végén a város az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott, saját önkormányzattal rendelkezett, amely 33 megválasztott szenátorból állt és egy polgármester.

Egy fontos esemény a város történelmében az, amikor Mihály vajda a városban állomássozik a goroszlói ütközet előtt. Az 1601 augusztus 3. győzelem következtében a város további jogokat kap: saját közigazgatás, törvényhozás, adórendszer valamint szabadságjogok a lakosságnak.

A lakosság foglalkozásáról egy 17. századi krónika tesz utalást: szijgyártók, fazakasok, cipészek, mészárosok, kerékgyártók, szabók, ácsok kovácsok és nem utolsó sorban fegyverkovácsok.
A 16. és 17. században kezdték alapitani az első iskolákat, a mostani Silvnia Főgimnázium is 1646-ban volt létesitve.

A város veszit fontosságából, amint egyre több uton lehet Erdélyt megközeliteni. Továbbra is megmarad a kézműves ipar, de foglalkoznak még szőlő és gyümölcstermesztéssel is ( a két világháború közötti időszakban gyümölcsöt exportáltak). 1968-ban Zilah a megye székhelye lesz, majd 1979-ben megyei jogú városnak nyilvánitják.

Az idők folyamán a város neve több formában szerepel: Ziloc" 1220-ban, "Oppidum Zilah" 1473-ban, "Zila" 1601-ben, Szilaj - Szilágy 1839-ben, Szilaju 1850-ben, valamint Zilah - Walthenberg - Zalau 1854-ben.

Látnivalók a városban

1. Zilah Polgármesteri Hivatala
Az épület, ahol ma a Polgármesteri Hivatal van, 1889-ben volt befejezve és a Prefektúra, a Biróság, a Törvényszék és az Ügyészség kapott helyet. Neo barokk stilusban volt épitve, trapéz alakú és rendelkezik egy belső udvarral. Az épület legvonzóbb része az Avram Iancu terem, melyet egy impozáns csillár világit meg. A csillár 1450 kg és kovácsolt vasból volt készitve.
Cim: Pta. Iuliu Maniu, 3. sz.

2. Silvania Fogimnázium
A gimnáziumot 1646-ban hozták létre, akkoriban Református Gimnázium volt. A mai formáját 1800 - 1862 között kapta. A tanitás latin nyelven folyt, később pedig áttértek a magyar nyelvű oktatásra. Hires szemelyiségek, akik itt végezték tanulmányaikat: Ady Endre, Iuliu Maniu, Biró Lajos, Victor Deleu.
Cim: Pta. Iuliu Maniu, 1. sz.

3. Vigadó (Cladirea Transilvania)
Az épület a város legfontosabb öröksége és 3 épülettestbő áll. Az épikezést a 19. században kezdték el és 1901-ben fejeződött be. Az elmúlt században a Vigadó épülete több események adott helyet: táncterem, hotel, kávéző, étterem, szinház valamint szállás a köztisztviselőknek. Az épület előtt található Fadrusz János műalkotása, a Wesselényi emlékmű. Jeleneleg az épület felújitás alatt van.

4.Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum Zilah
Az épület az 1900-as években volt épitve és eleinte kaszinó volt. A későbbiekben egy fiúiskolának adott helyet. Az első kiállitásra 1926 -ban került sor. A múzeumnak jelenleg több mint 50.000 műtárgya van.
Cim: Str. Unirii, 9. sz.

5.Ioan Sima Képtár
A múzeum Ioan Sima művész után kapta a nevét, aki több mint 200 festményt és egyébb személyes tárgyakat adományozott, azzal a kikötéssel, hogy megfelelően legyenek tárolva, kiállitva. A képtárban kiállitsra kerültek más román művészek alkotásai is: Corneliu Baba, Aurel Ciupe, Rudolf Schwitzer Cumpăna, Petre Abrudan, Alexandru Mohi, Paul Sima, Ioan Mitrea. A képtár rendelkezik egy érdekes és értékes lepkegyűjteménnyel, amit Takács Albert jogász-közgazdász gyűjtött egy életen át és adományozott Zilah közösségének.
Cim: Nagy utca, 6. sz.

6. „Sfânta Vinere" épületcsoport
A „Sfânta Vinere" teljes egészében egy modern épület, amely három részből áll: az "Inălţarea Domnului" catedrális, 5000 férőhelyes befogadóképességgel, egy 50 m magas emlékmű és múzeum. A katedrális az Isztanbulban levő Szent Zsófia katedrális mintájára volt épitve. A múzeumban ritka könyvek, fára és üvegre festett szentképek és más történelmi jellegű tárgyak találhatóak. A katedrálisban egy 2001 kg-os, 7 m hosszú, bronzból öntött csillár található.

7. „Adormirea Maicii Domnului" katedrális
A katedrálist, mely a város központjában található, 1930-1932 között épitették. Az épitkezét nagy mértékben támogatta anyagilag az akkori miniszterelnök, Iuliu Maniu. Az„Adormirea Maicii Domnului ünnep egy fontos esemény, ameylet minden évben megünnepelnek augusztusba, amikor a hivek a környező falvakbók is bejönnek.
Cim: Piața 1 decembrie 1918, 12.sz.

8. Szentháromság Római Katólikus Templom

A templomot 1878-ban kezdték el épiteni és 1884-ben volt átadva és felszentelve. Az eredeti két harang közül cask az maradt meg, amelyet 1911- ben Szent János tiszeletére öntöttek. Később, 1929-ben a templom még kapott 2 harangot, a nagyobbik a Szentháromságnak és Szűz Máriának volt felajánlva, a kisebbik pedig Szent Józsefnek volt felajánlva.
Cim: B.dul Mihai Viteazul, 6.sz.

9. Református Templom
A templomot 1712-ben épitették egy régebii templom maradványaira. Az idők folyamán többször volt bővitve. Nagyságát tekintve (1600 férőhelyes) a második legnagyobb református templom Közép Európa keleti részén. Orgonája a templom nyugati részén látható, Országh Sándor építette 1906-ban. Az akkortájt felszerelt toronyórája ma is működik.
Cim: Str. Andrei Șaguna, 7.sz.

10. Meszes hegység

A Meszes-hegység a Nyugati Kárpátok, az Erdélyi-szigethegység északi részén fekszik. A Bihar-hegység északi oldalága, mely Szilágy megye délkeleti részén húzódik, nyugatról északi irányba. Legmagasabb csúcsa a Perjei-Magura 988 méteres magasságával. A város tulajdonába tartozik 1550,74 h erdő, ahol találhatő a Római Birodalom északi határa valamint a Porolissumnál levő erőd. Főképp tölgy- és bükkerdők borítják. Az erdők talaján sok gombafaj megtalálható, például: kucsmagomba, szarvasgomba, csiperke, "fekete hinba". Állatvilága változatos, ide tartozik az őz, róka, nyúl, vaddisznó, fácán, nyest is, de az 1900-as évek elején nem volt ritka a borz, vadmacska és a farkas sem. Különös fontossággal birnak az erdei utak, melynek hosszúséga 16, 5 km. A hegység árnyas erdőivel kellemes kikapcsolódást ígér minden természetjárónak.